Az erőforrás-alapú elmélet és a marketing kapcsolódási pontjai - a piacorientáció mint marketing-erőforrás

Ez a tanulmány az erőforrás-alapú elmélet alapjaira építkező marketing-erőforrások kérdéseivel, illetve a komplex marketing-erőforrásnak tekinthető piacorientációval foglalkozik. Célja, hogy az ide vonatkozó irodalom áttekintésével a különböző kutatási eredményeket szintetizálja, és ezáltal egyfajta diagnózist állítson fel egy sokat kutatott kérdéskör jelenlegi állapotáról. Az erőforrás-alapú nézet koncepcióját a marketingtudomány képviselői abból a célból alkalmazták, hogy megmagyarázzák a marketing hozzájárulását a vállalat teljesítményéhez, illetve indokolják a tartós versenyelőny létrejöttét. A szakirodalom és a tanulmány egyik fő kérdése, hogy a piacorientáció mint erőforrás létrehozhat-e versenyelőnyt. Az irodalom állítása szerint a piacorientáció ugyan rendelkezik az erőforrás-alapú elmélet „erőforrás”-kritériumaival, de még mindig nem tiszta, hogyan szolgálja a versenyelőny létrejöttét

Marketingkoncepció, piacorientáció, marketingkompetenciák és érvényesülésük a kis- és középvállalatoknál

The aim of this paper is to review the literature dealing with the marketing concept, its implementation, i.e., market orientation, marketing competencies and their effects on performance with special emphasis on small and medium-sized enterprises (SME). A large number of studies have shown that, on the one hand, the lack of a conceptual marketing approach is one of the most serious problems owner-managers face in business operations and, on the other hand, marketing is recognised as one of the most important business activities essential to the survival and growth of the enterprise. According to the literature,the adoption of the marketing concept/market orientation in SME-s is limited, due to limited resources in finance, time and marketing competencies. JEL classification: L26, M14, M31Ez a tanulmány a marketingkoncepció és piacorientáció elméleti megközelítéseivel, ennek kis- és középvállalati vetületeivel, a kisvállalatok marketingjét meghatározó vállalkozói képességekkel, valamintmindezeknek a teljesítményt befolyásoló hatásaival foglalkozik, célja az ide vonatkozó irodalom áttekintése. Tanulmányok sora mutatja, egyrészről a koncepcionális marketinggondolkodás hiánya azegyik legnagyobb problémája a vállalkozások tulajdonos/menedzsereinek, amikor szembesülnek az üzleti folyamatokkal, másrészről pedig a marketing úgy tekinthető, mint az egyik legfontosabb üzleti tevékenység, amely elengedhetetlen a túléléshez és a vállalkozás növekedéséhez. Az irodalom állítása szerint a marketingkoncepció/piacorientáció alkalmazásában a legnagyobb korlátot a rendelkezésre állószűkös erőforrások (pénz, idő, képességek) jelentik. Journal of Economic Literature (JEL) kód: L26, M14, M3

Funkcionális élelmiszerekkel kapcsolatos attitűdvizsgálatok: Szakirodalmi áttekintés

L

A piacorientáció érvényesülése a kis- és középvállalatok körében - egy klaszteranalízis eredményei

The aim of this study is to examine to what extent Hungarian SMEs adopt market orientation and what effect it has on their performance. The results of the examination show that the great proportion of SMEs do not adopt a market orientated approach. Among those that do, the effect of market orientation cannot be shown directly through objective indicators of their performance. At the same time it does have an indirect effect on efficiency, which can be observed over the long term. According to our results, the extent to which small and medium-sized firms adopt market orientation plays a significant role in owner-managers’ subjective estimations of performance. Consequently, emerging market consolidation occurring as the result of efficient operation can lead to a satisfactory outcome. Journal of Economic Literature (JEL) codes: L20, M31A tanulmány célja megvizsgálni, hogy a magyar kis- és középvállalatok milyen mértékben adaptálják a piacorientációt (PO) és ez milyen hatással van a teljesítményükre. A vizsgálatok eredménye azt mutatja, hogy e cégkör jelentős része nem alkalmazza a piacorientációt. Az adaptálók körében a piacorientáció közvetlen hatása az objektív teljesítménymutatókon keresztül nem mutatható ki. Ugyanakkor közvetetten befolyásolja a hatékonyságot, melynek hatásai hosszú távon mutatkoznak meg. Az eredmények szerint a kis- és közepes vállalatok által adaptált piacorientáció mértéke szignifikáns szerepet játszik a tulajdonos-vezetők szubjektív teljesítményérzékelésében. Tehát a hatékony működés eredményeként kialakuló piaci konszolidáció is vezethet elégedettséghez. Journal of Economic Literature (JEL) codes: L20, M3

Markmyprofessor: Minél több, annál jobb?

Student evaluation of faculty members is a current topic both internationally and in Hungary, partly due to the massification and partly due to the marketization of higher education. One of the evaluation methods is the internet-based voluntary rating which was started by ratemyprofessors.com in the U.S.A. and whose Hungarian counterpart is markmyprofessor.com. Research studies on the U.S. website – among many other critics – established that reliability of this evaluation method highly depends on the frequency of ratings: if an individual tutor is evaluated by more students, then the standard deviation of the ratings is smaller. The previous conclusion about the U.S. website is tested in our study based on Hungarian data. Our main result is that many of the experiences about markmyprofessor.com echo the previous findings about ratemyprofessors.com. Beside this in the Hungarian sample the higher response rate is associated with lower average ratings.Az oktatók hallgatók általi értékelése a felsőoktatásban nemzetközileg és Magyarországon is aktuális téma, részben a felsőoktatás tömegesedése, részben piacosodása miatt. Az értékelési módszerek egyike az internetes alapú önkéntes véleményezés, melyet az Amerikai Egyesült Államokban a ratemyprofessors.com indított el, és amelynek hazai megfelelője a markmyprofessor.com. Az amerikai oldallal kapcsolatos elemzések a számos kritika egyikeként megállapították azt is, hogy ezen értékelési mód megbízhatósága jelentős mértékben függ az egyes oktatókra leadott értékelések számától. Tanulmányunkban ez utóbbi következtetést vizsgáljuk meg az említett hazai szolgáltatást alapul véve. Fő eredményünk egyrészt az, hogy a ratemyprofessors.com-ra tett előbbi megállapítás hazánkban is megállja a helyét, másrészt pedig az, hogy a magasabb válaszadási gyakoriság egyben alacsonyabb átlagos értékeléssel is együtt jár

Az organikuscímke-hatás a marketing irodalomban: imázstranszfer, halo-hatás és jelzés

Áttekintve az organikuscímke-hatás releváns marketing irodalmát megállapíthatjuk, hogy az imázstranszfer és a halo-hatás teszi ki az organikuscímke-hatást magyarázó publikációk döntő többségét, míg a jelzési irodalom mennyiségét tekintve (egyelőre) marginális. Ennek egyik oka lehet a szerzők szerint, hogy a jelzési modellek alkalmazása egyszerre igényli a marketing ismereteket és a közgazdaságtan módszereiben való jártasságot, ami mind a lehetséges szerzők számát korlátozhatja, mind a befogadó folyóiratokét. Ugyanakkor megállapíthatjuk, hogy a jelzési irodalom területén is születtek jelentős eredmények, tehát érdemes lenne ezt a kutatási vonalat a jövőben erősíteni. Feltűnő továbbá, hogy a feldolgozott tanulmányok egy részében az imázstranszfer és a halo-hatás koncepciói keverednek, több esetben szinonimaként használják azokat, holott jól elkülöníthetők egymástól, definícióik a szakirodalomban ismertek. Ez megnehezítheti a témában született eredmények értékelését és összevetését. Megállapítható továbbá, hogy maga az organikuscímke-hatás jelensége számos alkalommal, számos termékfajta és terméktulajdonság esetében megerősítést nyert; létezéséhez mára kétség nem fér. Ami továbbra sem tisztázott kellő mértékben, és amire cikkünkben mi is felhívtuk a figyelmet, az a jelenség vizsgálatának és magyarázatának elméleti kerete. A bemutatott három magyarázóelv (transzferhatás, halo-hatás, jelzés) külön-külön és egymás mellett is megállhatja a helyét, azonban a szerzők hiányolják a lehetséges magyarázatok alkalmazhatóságának vizsgálatát a szakirodalomból. Mint minden társadalmi-gazdasági jelenség esetében, nyilván az organikus címkék hatásainak esetében is igaz, hogy többféle modellel leírhatóak, elemezhetőek, de a konkrét szituációk paramétereitől függően ezek közül egyiknek vagy másiknak nagyobb a magyarázó ereje. Hasznos jövőbeli kutatási irány lehetne tehát az egyes modellek különböző feltételek közötti alkalmazhatóságának vizsgálata, esetleg kombinált modellek kidolgozása, melyek a komplex, valós szituációkat sikeresebben közelíthetnék meg